KAPCSOLAT  |    |  
Adószám:
18120141-2-42
Számlaszám:
10700024-66676548-51100005
Magyar Élelmiszerbank Egyesület
1% - amiből sokan jóllakhatnak
Főoldal / Hírek / Média megjelenések / Origo: Vagy jótékonykodnak, vagy fizetnek 23 milliót

Média megjelenések

Origo: Vagy jótékonykodnak, vagy fizetnek 23 milliót

2015.06.01

Egy új törvény arra kötelezi a szupermarketeket Franciaországban, hogy a megmaradt árut a kuka helyett a segélyszervezetekhez juttassák. Aki nem fogad szót, akár 23 millió forintnak megfelelő büntetésre vagy két év letöltendő börtönre is számíthat. Mi a helyzet Magyarországon, ahol az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett a megfelelő élelmiszert nélkülözők száma?

Franciaország nagy boltjainak mostantól tilos kidobni vagy megsemmisíteni a megmaradt élelmiszert: kötelesek azt segélyszervezeteknek vagy állateledelt gyártó cégeknek adományozni.

A törvényt nyilvános szavazás után iktatták be.

A franciák ezzel is próbálnak harcolni az egyre nagyobb méreteket öltő ételpazarlás ellen. Az üzletekből gyakran dobnak a szemétbe olyan élelmiszert, amely még alkalmas lenne emberi fogyasztásra. A kukákban ezek az ételek összekeverednek egyéb, már egészségre veszélyes áruval. Az emberek pedig, akik arra kényszerülnek, hogy a szemétből kiszedjék a még fogyasztható élelmiszereket, ezzel nemcsak megaláztatásnak, hanem veszélynek is ki vannak téve. 

Nem kispályás büntetések

A nagy szupermarketeknek a jövő év júliusáig kell szerződniük segélyszervezetekkel, különben akár 75 ezer eurós (mintegy 23 millió forint) büntetést vagy két év letöltendő szabadságvesztést kaphatnak. 

Botrányos, hogy a boltok szemeteseibe fehérítőt öntenek a még ehető ételek közé– mondta Guillaume Garot szocialista képviselő, korábbi élelmiszeriparért felelős miniszter. Az üzletek általános gyakorlata ugyanis Franciaországban, hogy a kidobott élelmiszerekkel teli konténerekbe vegyszert öntenek. Így minden megsemmisül, ezzel próbálják megelőzni, hogy az emberek a még ehető áru kigyűjtésekor esetleg valamilyen mérgezést vagy betegséget kapjanak. 

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelünk, legalábbis a Magyar Élelmiszerbank adatai szerint. Ars poeticájuk szerint ők azért harcolnak, hogy a kidobásra ítélt ételeket még időben megmentsék, és eljuttassák a rászorulókhoz. Tulajdonképpen ugyanazt csinálják, amit a franciák törvénnyel igyekeznek megvalósítani. 

Megkeresésünkre Cseh Balázs, az élelmiszerbank elnöke elmondta, a szervezet körülbelül száz kereskedővel és gyártóval áll kapcsolatban.Tőlük lejáratközeli, hibás csomagolású, szezonális termékeket gyűjtenek be.Az összegyűjtött élelmiszert továbbítják a velük szerződött szociális szervezetekhez, azok pedig kiszállítják magánszemélyeknek: "A folyamatnak tehát három szereplője van, az élelmiszerbank központi raktára, a szociális szervezetek és a magánszemélyek. A központi raktár Budapesten van, de természetesen előfordul, hogy nem ide érkezik az áru.Ha egy vidéki áruházban kimarad ötven kilogramm kenyér, amit gyorsan szét kell osztani, azt nem utaztatják fel Budapestre, hanem helyben kiosztják."

Az élelmiszer-újrahasznosítási folyamatban közreműködő cégek közül van, amelyik napi rendszerességgel, van, amelyik mindössze félévente járul hozzá az ételosztáshoz. Az Élelmiszerbank mindenesetre 300 ezer emberrel áll rendszeres kapcsolatban. Együttműködő partnerük között van például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat: "Rendszeresen kapunk élelmiszereket áruházaktól, pékségektől, még éttermekből is, szerte az országban.Sok helyen mindennapos gyakorlat, hogy a pékségek a záráskor megmaradt pékárut felajánlják a szervezetnek.Az így kapott termékeket általában a hajléktalanellátók hasznosítják" – mondta az Origónak Winkler Dóra, a Szeretetszolgálat kommunikációs referense. 

Kriminalizált guberálás

Az elmúlt években a francia médiában többször is mutattak olyan felvételeket, amelyeken szegény családok, munkanélküliek, önfenntartó diákok és hajléktalanok lopva rámolták ki üzletek szemeteseit – és rendszeresen találtak olyan élelmiszereket, amelyekkel semmi baj nem volt, csak a címke szerint már nem maradhattak kint a polcokon. 

Az ételguberálást ráadásul büntetik is. 2014-ben több embert lopással gyanúsítottak meg Franciaországban, miközben joghurtokat, sajtokat és félkész pizzákat próbáltak kihalászni utcai szemetesekből. 2011-ben egy marseille-i Monoprix szupermarket ötvenkilenc éves, hatgyermekes, minimálbéren élő munkatársát majdnem elbocsátották,miután saját kollégái ráhívták a biztonságiakat, mert a férfi dinnyéket emelt ki a bolt kukáiból. 

Aktivisták a látszatmegoldások ellen

Aktivisták és különböző csoportok már egy ideje próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy mennyi pazarlás és milyen mértékű embertelenség húzódik meg az élelmiszergyártás- és árusítás mögött. A lyoni Gars’pilleurs aktivistái egy alkalommal kesztyűket öltve élelmiszereket szedtek ki nagyüzletek kukáiból, majd ezeket másnap eladták az utcán. Ezzel próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy a szemétbe simán bekerülhetnek olyan dolgok is, amelyeket bárki szívesen elfogyasztana. 

Ugyanez a társaság másokkal összefogva egy felhívást adott ki az év elején, amelyben megfogalmazták aggályaikat az új, a pazarlás felszámolására irányuló törvénnyel szemben.Szerintük ugyanis az új szabályozás "hamis és veszélyes, noha egy nagyszerű megoldás látszatát kelti".Azt érezteti az emberekkel, hogy a szupermarketek megtették a magukét, az élelmiszer-pazarlással többet nem kell törődni. Valójában azonban az ügy sokkal komplexebb, több szereplőt érint, és bonyolultabb megoldásokat kíván. 

A semminél jobb

A törvény persze nem ördögtől való, és valóban hozhat magával pozitív változásokat. Főleg, hogy része lesz egy oktatóprogram is iskoláknak, cégeknek. Jövő februártól pedig a nem feldolgozott élelmiszerekről eltávolítják a szavatossági címkéket. 

A franciák 2025-ig szeretnék a felére csökkenteni az ország ételpazarlási mutatóit.Nem csoda, hiszen ezek szomorú képet festenek: egy átlagpolgár évente húsz-harminc kiló ételt dob ki, ebből hét kiló tulajdonképpen érintetlen, soha nem bontották fel vagy ettek belőle. A 7,1 millió tonna ételszemét 67 százaléka a háztartásokból, 15 az éttermekből, 11 pedig a boltokból kerül a kukákba. 

Kötelező megsemmisítés

Gyakran hallani idehaza is megsemmisítésekről, amelyeket például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendel el. Sokan pazarlást kiáltanak, de a drasztikus lépésnek okai vannak. Kérdésünkre a Nébih képviselője elmondta, hogy az az élelmiszer, amelynek nem ismerjük az eredetét, sok veszélyt rejthet. Mind a hazai, mind az uniós jogszabályok úgy fogalmaznak, hogy ha egy élelmiszer vagy takarmány eredete nem követhető nyomon, akkor az a termék nem biztonságos, fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent mind az emberek, mind az állatok számára.

Zöldség, gyümölcs esetében például az ismeretlen eredet azt jelenti, hogy nem tudjuk, hol és hogyan történt a növény előállítása, milyen növényvédő szert, műtrágyát, termésnövelő anyagot használtak a termesztés során, és azt milyen gyakorisággal. Kérdéses, hogy betartották-e az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Joggal feltételezhetjük, hogy ezek a termékek növényvédőszer-maradékot tartalmaznak, esetleg a megengedettnél több bennük más, káros anyag.
Hivatalunk jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a zöldség-gyümölcs előállítók, forgalmazók megismerjék az előállítással kapcsolatos veszélyeket, és hogy tudatában legyenek a nyomonkövethetőség biztosításának fontosságával.

A szupermarketek nem örülnek

A Fédération du Commerce et de la Distribution, azaz a szupermarketek franciaországi érdekképviseleti szervezete sem lelkes az új törvénytől: "Az új szabályozás hibás. A boltok az országos élelmiszer-pazarlásnak mindössze 5 százalékát teszik ki, ehhez képest rájuk róják ezt az óriási kötelezettséget" – érvelt Jacques Creyssel, a szervezet elnöke.Szerinte a szupermarketek már eddig is ételdonorként működtek: nagyjából 4500 üzlet kötött szerződést segélyszervezetekkel.

Ez a francia törvény messzebbre megy, mint például az angol, ahol a boltok önkéntes egyességet köthetnek az állammal, hogy harcolni tudjanak a pazarlás és a csomagolás során felhalmozott feleslegesen sok szemét ellen. 

Az ördög hol rejlik, na hol?

Cseh Balázs a francia törvényről elmondta, pozitív dolognak tartja a kezdeményezést, bár az ördög itt is a részletekben rejlik. Kérdés, hogy a szándék hogyan ültethető át a gyakorlatba, illetve hogy hasonló törvény működhetne-e itthon: "Magyarországon a termékek egészen a lejárati idő végéig ott vannak az áruházakban. Franciaországban más a helyzet, az árut már a szavatossági idő lejárta előtt leveszik a polcokról. Emberi fogyasztásra természetesen csak olyan termék alkalmas, amely még nem járt le – a boltokat tehát itthon is arra kellene kötelezni, hogy hamarabb gyűjtsék be az ilyen célra szánt élelmiszereket." 

Az Élelmiszerbank elnöke a nehézségek között említette, hogy sok helyen kis mennyiségű felesleg keletkezik – ennek rendszeres begyűjtését, szállítását nem egyszerű hatékonyan megszervezni: "Ki fog elmenni az áruért? Ki fizeti a költségeket? Számos problémával kell szembenézni. Sok rugalmas szervezetre és pénzre van szükség ahhoz, hogy ez a fajta segélyezés hatékonyan működhessen. A törvény önmagában kevés a probléma megoldására."

Forrás: origo.hu

A cikk itt olvasható.




További híreink »
HÍRLEVÉL - FELIRATKOZOM
HÍRLEVÉL - FELIRATKOZOM
ÖN IS SEGÍTHET!
TÁMOGASSON PÉNZADOMÁNNYAL
TÁMOGASSON ÉLELMISZERADOMÁNNYAL
TÁMOGASSON ÖNKÉNTES MUNKÁVAL
Csapatunk
Kőszegi Boglárka
kiválasztás
Az önkéntesség számomra a munka-magánélet egyensúlyának a része, másfajta fókuszt, látásmódot ad, ami elengedhetetlen mind a munkában való fejlődésben, mind a kiegyensúlyozottságban.